|
da a plinkhoz
Prlat, mely szletstl hallig elksr, lds, mely magban hordozza vgzett, Llekig nem hatol el semmi gy. Ima, mely mormolja nmagt. Nincs, mi a napfnyt gy hozza eld, Karcsony, j v nlkle mit sem r, Adj hlt Istennek mindezrt.
Prkk
A Vilg si kezdetn,
mikor nem volt stt,
s nem ltezett fny,
mikor nem volt Tz, Vz, Fld s Leveg
magban szunnyadott az s er.
Csak hrom l ltezett,
hrom prka a Nincs felett.
Szlets, let s Hall,
k tudjk csak, kinek mi jr.
Belpek ebbe a vilgba,
vrnak rm, kapuja kitrva
anym aranyos lbe,
lpek az emberek krbe.
Lehelletem lesz a lelked,
legyen benned gi er,
nlkled nem lhet l,
legyen a neved Leveg.
zz szvem dobbansa,
hulljon rd, mint rt parzsra,
libegj, lobogj, ledj tncra,
belled lesz tzek rja.
Knnyeimet neked adom,
bven foly kis patakom,
ott leszel a fellegekben,
a folykban, tengerekben.
Ami er a karomban,
legyen tid dombjaidban,
legyen tid vlgyeidben,
fldd vljon minden kincsem.
Ha minden perct lvezed,
teljesebb lesz az leted.
Mosolyogj a reggeli gre,
fnyl napsugrt kapsz cserbe.
ltess virgot, almaft,
gymlcst ad s ontja illatt,
indulj el tra vzen vagy hegyen,
cserbe tid lesz a vgtelen.
Kitrul, megmutatja nmagt,
ha jl figyelsz, megltod a csodt.
Mert ott van minden napsugrban,
Tzben, Vzben, Fldben s Vizek fodrban.
"Szomjan halok a forrs vze mellett,
tzben lek, s mgis vacogok,
lelkem miattad rk knban g,
napfny mellett is sttben vagyok."
"A fnynl rnyk,
ktsg s remny,
ott llok ltod, hol te mindentt,
s ki gy smrlek,
mg hdoljak-e?"
Kilpek ebbe a vilgba,
vrnak rm, kapuja kitrva,
levetem testi ruhmat,
utamon angyalok vigyznak.
Van-e t llektl, llekig?
Van-e kapu mely elre vagy vissza visz?
Van-e let? Van-e hall?
Tudhatjuk-e, hogy rnk mi vr?
Nem akartam lenni semmi,
csak ddolni, jnni, menni.
Kk vizekben mosakodni,
zld szelekben szrtkozni.
Tzben gni, Fldn llni,
a Prkkkal nem vitzni.
Angyalszrnyon jr a tnc,
benne mindent megtallsz.
Hall, let, Szlets,
legyen ennyi most elg.
S br a kapu nyitva ll,
lassan vget r a tnc. | |